2008. augusztus 10., vasárnap

Krasznai mama sírjánál


Láttam…


Nem láttam egyet sem
nemzedékem legnagyobb elméiből,
de láttam anyám kiterítve a menyegzőre.

Nem láttam senki arcán
szégyenpírt, ha tán hazudott volna,
de láttam a sminket, mit akkor viselt anyám.

Nem láttam kegyelmet,
sem szeretetet földi halandóban,
de láttam az embert , aki anyámat mosdatta.

Nem láttam könnyeket,
csak hulló esőcseppeket máson,
de láttam a vízcseppet anyám olvadó homlokán.

Nem láttam senkit
magam tükrében megjelenni;
De láttam magam akkor anyám szemében.

Ennyi!

1 megjegyzés:

erős ildikó írta...

Én ezt a verset még nem olvastam Tőled, köszönöm. Ildikó