A tegnapi napon Dejtár Község Önkormányzata, és a Dejtári Fonó és Falufejlesztési Egyesület szervezésében került megrendezésre a "Csak tiszta forrásból" elnevezésű Luspay Kálmán Népdaléneklő vereny. (Luspay Kálmán dejtári kántortanító volt, Isten dalosa, 1960-ban hunyt el, azóta a dejtári hívek szeretettel őrzik emlékét.) A kiírás szerint az Ipoly-völgyéből, az Ipoly folyó mindkét oldaláról jelentkezhettek népdalénekes fiatalok, felnőttek, hiszen több korosztályi kategóriában versenghettek az indulók. Általános iskola első osztályától egészen a harmincas korosztályig voltak jelentkezők, majd negyvenen. Mi Nagyorosziból a kisbuszunkkal heten mentünk át, hogy odajuttassuk leányomat, Krasznai Sára Rebekát, és barátnőjét, Pásztor Viktóriát, no meg a felkészítő tanárnőjüket, Megyeri Attiláné Kriszti nénit a versenyre. De már Dejtáron volt az ugyancsak Nagyorosziban élő Siklai család is, három gyerekük (Jusztinia, Fanni, és István) indult a különböző korosztályokban.
Megérkezve, a gyerekek regisztrációja után máris kellemes ismerkedések, találkozások kezdődtek, történtek. A népzenét, népdalt, néptáncot szeretők nagyon barátságos népség! :-) Valahogyan ez már hozadéka ezeknek a műfajoknak, mert igencsak nemesíti a lelket a dal, a népzene. A művelődési házban szép kiállításokat nézegethettek a szülők, (festmények, fafaragások, kerámiák, csuhétárgyak, üvegtárgyak) barátok, kísérők, az egyik sarokban pedig a dejtáriakra jellemző módon, hatalmas traktával várták a résztvevőket, szendvicsek, sütemények, gyümölcsök, üdítőitalok sorakoztak, s roskadoztak alattuk az asztalok. Természetesen először a gyerekek, a versenyen indulók voltak a "jogosultak" a csemegézésre, de mi, a szülők, kísérők is csatlakoztunk hozzájuk mikor a zsűri döntésre visszavonult.
Apropó, zsűri! Tagjai voltak: Siklai Istvánné Jusztinia karvezető, tanár, Faragó Laura dalénekes, Alberti Árpád atya, Fekete György író, építész, és Gallai Erzsébet, aki a Luspay család tagja.
A verseny a Dejtárról elszármazott Gréczi László újságíró bevezetője, a dejtári énekkar több, szépen előadott dala, Faragó Laura csengő hangú éneke, és az alpolgármester asszony köszöntője után vette kezdetét. Korosztályonként kerültek sorra, soroslás által megállapított rendben a fellépők, így először a legkisebbek bátor, és kedves szereplésükben gyönyörködhettünk. Aztán a nagyobbak, s végül a legidősebbek mutatták be, hogy hová is lehet eljutni ebben a műfajban, ha valaki tehetségét használva kitartóan tanul, fejeszti a hangját. Sorra a közönség elé álltak a szép népviseletbe öltözött leányok, ifiak, öröm volt nem csak hallgatni, de látni is őket. Bátran kijelenthetem, a zsűri a legjobbaknak adta a díjakat, azt pártatlanul osztotta, de végül mindenki ajándékokkal térhetett haza. (Sára lányom 3. helyezett lett korosztályában, a 7-8. osztályosok között, Pásztor Viktória pedig 1. lett az 5-6. osztályosok között.) A díjosztás után a közönség a zsűrivel együtt felkerekedett, és kiment a temetőbe, ahol Luspay Kálmán sírjánál koszorút helyezett el, elénekelt egy népdalt, és egy imát mondott Alberti Árpád atyával együtt.
Így ért véget ez a csodálatos rendezvény, köszönet érte minden egyes önkéntes szervezőnek, adományozónak, segítőnek! Remélem, ha élünk, jövőre újra Dejtáron talákozunk mi, a népzene, népdal szerelmesei!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése