Az úgy volt.... hogy Gergő fiam fellép Vácott a Március 15.-i megemlékezésen a felnőtt fúvósegyüttessel. A tervek szépek voltak, ám az időjárás nem engedte, hogy az alaposan felkészült zenészek indulói közepette vonuljon az ünneplő tömeg, ugyanis egész délelőtt és délután esett az eső. Így a kották és a hangszerek védelmében a zenekar nem vonult ki a Kossuth térre, ahol az ünnepség kezdődött.
A Kossuth szobornál Vác város polgármestere és a különféle szervezetek koszorúztak, a Váci Huszár és Nemzetőr Bandérium sorfala között. Innen az ünneplő tömeg átvonult a Honvéd emlékműhöz, ahol a Boronkay György Műszaki Szakközépiskola és Gimnázium igazgatója, Fábián Gábor mondott politikamentes, megemlékező beszédet. Politikát csak annyit olvashatunk rá, amennyire politikát jelent a hazaszeretet ébresztése!
Ugyancsak a Boronkay diákjai adtak elő megemlékező műsort, ami a márciusi ifjakat, a forradalmat idézte. Érdekes, hogy március 15-én a jóval később született és élt József Attila egyik verse, a Hazám hangzott el egy boronkays diák szájából, mintegy megüzenve, hogy a mai fiatalságnak mi a véleménye korunkról. Újra ott tartunk, ahol nyolcvan-száz éve!
Idén először együtt koszorúzott Dr. Bóth János polgármester és Dr. Beer Miklós megyés püspök. Az eső ellenére a kitartó ünneplő közösség méltón emlékezett az egykori hősökre. Vajon máshol is így volt?
U.I.: Ja, majd elfelejtettem, délelőtt a Művelődési Központban a gyerekekkel dolgoztam, kézműveskedtünk, ezért is voltunk Vácott. Szép város. Szeretjük.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése